Reggel első utunk oda vezet, hogy kimossuk az álmot a szemünkből. A gyerekeket ide küldjük minden étkezés előtt és mi magunk is gyakran meglátogatjuk napközben. Este pedig a mosdó felett szedjük le a sminket és mosunk fogat.

Az ilyen szintű igénybevétel azt is jelenti, hogy a mosdó rekord idő alatt képes összekoszolódni. A vízkövet lehet, már észre sem vesszük, mert tele van szappan és fogkrém foltokkal, vagy ezek a foltok csak bizonyos típusú mosdókon látszanak?

Az tény, hogy a különböző anyagokból készült mosdókon különböző mértékben tapadnak meg a szennyeződések, azonban a sok apró választással könnyíthetjük meg a napi takarítást már a vásárlásnál. Válasszunk akár különállót, akár beépítettet, pultra helyezhetőt vagy pultba építhetőt, törölköző tartósat és egyszerűt, az mindig elsődleges szempont, hogy stabil és strapabíró legyen.

Bár a márványból, gránitból és más drága anyagból készült mosdók általában könnyen tisztíthatók, csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak a luxust. A műgyanta mosdók igen népszerűek és normál árkategóriába tartoznak, ehhez képest viszont nagy a súlyuk és sérülékenyebbek. A kerámia és porcelán mosdók csak akkor bizonyulnak jó választásnak, ha nem színesek, mivel azokon minden meglátszik, míg fehér társaikon sokáig nem vesszük észre a kisebb szappanfoltokat.

Ezek mellett igen jó áron vehetünk akrilból, a 100% szaniter akril, amik könnyen tisztíthatók és változatos formákban kaphatók. Az akril nagyon könnyen formázható anyag, épp ezért rengeteg típus létezik belőlük

A középkor igen negatív fordulatot hozott azonban a tisztálkodás történetébe. Ekkortól ugyanis a közös fürdő és borbély(bordély) házakból járványok terjedtek el, melyeket nem a közös fürdéshez kapcsoltak, hanem a vízhez, magához. Így jutott az emberiség odáig, hogy a XVII. században francia királyi udvarban sem dívott már a tisztaság. Sőt, I. Erzsébet angol királyné szokását, hogy havonta egyszer megfürdött furcsaságnak tartották.

Érthető okokból ekkor indult hódító útjára a parfüm. A sok kellemetlenség legelviselhetetlenebbike ugyanis az izzadság és szájszag valamint az istálló szag volt. Hihetetlennek tűnik, hogy a Napkirály pompázatos palotájában az volt a szokás, hogy parfümmel átitatott kendővel törölték meg arcukat és kezüket fürdés helyett.

Csak ezek után a XVIII. században jelent meg a mosdótál a franciáknál. A bécsiek egy kicsit jobb helyzetben voltak bár fürdőszobákkal ők sem büszkélkedhettek a XX. század közepéig. Ami azonban volt, az a mosdó egy tisztálkodásra és öltözködésre kialakított szobában. A tehetősebbek itt mosakodtak egy nagyobb tálból. Persze nem naponta, de azért heti egyszer vagy kéthetente egyszer illet megmosakodni. A kézmosás azonban mindig fontos volt.

Ekkor sem örvendett Európában nagy népszerűségnek a fürdés, hiszen a meleg víz luxusát és a vezetékes vizet is nélkülözni kellett.  Egészen a XIX. század közepéig, ugyanis ekkor kezdik el a tehetős lakásokba is bevezetni a vizet. Így születik meg a ma ismert mosdó, ami először még csupán hideg vizet juttatott ugyan a lakásokba, mégis hatalmas megkönnyebbülést jelentett a személyzetnek és sokat tett a mindennapi kényelemért.

A besorolás az alábbi táblázat alapján történik és kis színes karikák szolgálnak jelölésül:

Átlagosan tehát a magyar csapokból a zöld színű karikákkal jelzett minőségű vizet fogyaszthatjuk. Sajnos azonban hazánkban is vannak bizonyos régiók, aminek nem osztanak ilyen szép zöld színű minősítést.

Bármilyen hihetetlen nem azokról a megyékről beszélünk, ahol kemény a víz. Bár a víz keménysége valóban probléma, főleg a mosásnál, egészségünk szempontjából sokkal relevánsabb, hogy néhol olyan szennyezők vannak a csapvízben, mint az arzén vagy az ólom.

Összesen 507 településen, elsősorban Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Baranya és Tolna megyében küzdenek a szennyezett víz problémájával. Ezekben a megyékben nagyjából 1,4 millió embert érint az arzénnal szennyezett víz problémája. Az Európai Uniós szabályokban foglalt megengedett mennyiség nem csak arzénból ugrik meg hazánkban, hanem nitrátokból is.

Mi a megoldás? A legjobb eredményt akkor érnénk el, ha a régiókban víztisztítók jönnének létre olyan berendezésekkel, amikkel az arzént is szűrni tudják. Ezek a költséges beruházások azonban nem fognak megvalósulni a közeli jövőben. Így maradt az a lehetőség, hogy palackozott vízre váltunk vagy méregdrága víztisztító berendezést szereltetünk a csapra.

Ha egyiket sem engedhetjük meg magunknak, kötelességünk annyira odafigyelni, hogy a csecsemőknek és a kisgyermekeknek nem a csapvízből adunk inni. 

Ki látott már olyat, hogy a XXI. században az ember ne tudjon kényelmesen zuhanyozni és kezet mosni? Angliában bárhol szembejöhet a két csapos mosdó: reptéren, hostelban és albérletekben. Még az új építésű házakban is gyakran ez a bevett vízvezeték szerelési módszert alkalmazzák.

Számtalan európai, nem csak magyar, borzong, amikor az angol csapokra gondol. Érthetetlen a logikája egy mai ember számára. Az rendben van, hogy egykoron még Viktória királynő idejében volt értelme, sőt újításnak számított a vezetékes meleg víz, na de ma!

Hogy is néz ki ez a rendszer? Kérem szépen, egy mosdón vagy kádon, sőt mosogatón, két darab csapot találunk. Az egyik elforgatásával hideg, a másik elforgatásával meleg vizet nyerünk. A gond az, hogy az emberi bőr tolerancia szintjét egyik sem veszi figyelembe. Képtelenség úgy kezet mosni, hogy ne szereznénk legalább másodfokú égési sérüléseket vagy fagyást az ujjainkon (ha szerencsések vagyunk, akkor csak ott).

A piaci rést felfedezve egyes áruházak forgalomba hoztak olyan műanyag csövet, amit a csapokra erősítve összekeverik – elméletben – a forró és hideg vizet. Ehhez csak az kell, hogy a megfelelő nyomást beállítsuk. Ez sem tökéletes megoldás, hiszen hő hatására a gumi tágul így aztán, ügyeskedni kell, hogy fenn maradjon a csaptelepen a ráerősített cső, de legalább elindultunk valamerre.

Ehhez képes a kontinensen nem csupán a vízkeverő csapok mindennapiak, de a modernebb módszerek is egyre nagyobb teret nyernek. A vízfogyasztás csökkentése érdekében vízporlasztókat szerelhetünk rájuk, vagy ott a termosztátos csaptelep, ami egyenletes hőmérsékletet és nyomást biztosít zuhanyzás közben. Erről vajon hallottak már a szigetországban és vajon mit szólnának hozzá?